Elindult az oldal Telegram csatornája! A csatorna publikus, nem kell meghívó, minden rádiózást szeretőt szívesen látunk! Jelentkezéshez fotózd be a QR kódot:
Elindult a CQ DX 73! Telegram csatornája
Baofeng DM-1701 openGD77 gombkiosztás
Amatőrrádiós frekvenciák, hullámterjedés
Amatőrrádiós frekvenciák hullámterjedés: Milyen távolságokat érhetünk el?
Az amatőrrádió egy izgalmas hobbi, amely lehetőséget biztosít arra, hogy világszerte kapcsolatba lépjünk más operátorokkal. Azonban a rádiókapcsolatok sikeressége nagyban függ attól, hogy milyen frekvencián dolgozunk, milyen napszakban vagyunk aktívak, valamint milyen hatások érik a rádióhullámokat a légkörben. Ebben a cikkben körbejárjuk a legfontosabb frekvenciasávokat, azok terjedési sajátosságait, és hogy milyen távolságok érhetők el velük.
Frekvenciasávok és terjedési jellemzőik
Nagyon alacsony frekvenciák (VLF, 3-30 kHz)
Ezeket a frekvenciákat főként navigációs és víz alatti kommunikációra használják. Az ilyen hullámok a Föld felszíne mentén terjednek, nagyon stabilak, de nem kifejezetten alkalmasak amatőrrádiós kapcsolatokra.
Alacsony frekvenciák (LF, 30-300 kHz)
Főleg navigációs és hosszú távú kommunikációra használják. Nagyon hosszú hullámhosszuk miatt kiválóan terjednek a Föld felszínén, de az amatőr sávokon ritkán fordulnak elő.
Közepes frekvenciák (MF, 300-3000 kHz)
Az MF sávba tartozik például a 160 m-es amatőr sáv (1,8-2 MHz). Ezek a hullámok nappal főként a Föld felszínén terjednek (földi hullám), éjszaka viszont az ionoszféra E- és F-rétegéről visszaverődve nagyobb távolságokra is eljuthatnak.
Magas frekvenciák (HF, 3-30 MHz)
Ez az amatőrrádiós aktivitás legfontosabb sávja. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb HF sávokat:
- 80 m (3,5-4 MHz): Éjszaka kiválóan alkalmas 500-2000 km-es kapcsolatokra, nappal inkább rövidebb távokra használható.
- 40 m (7-7,3 MHz): Nappal 500-1500 km, éjszaka pedig akár több ezer kilométerre is elérhet.
- 20 m (14-14,35 MHz): Az egyik legjobb DX sáv. Nappal és éjszaka egyaránt alkalmas távoli összeköttetésekre.
- 10 m (28-29,7 MHz): Naptevékenység alatt kiváló DX sáv, amikor az ionoszféra F-rétege visszaveri a hullámokat.
Nagyon magas frekvenciák (VHF, 30-300 MHz) és ultra magas frekvenciák (UHF, 300-3000 MHz)
- 2 m (144-146 MHz, VHF): Elsősorban lokális kommunikációra használható, de troposzferikus visszaverődés vagy meteorzápor esetén távolabbi kapcsolatok is lehetővé válnak.
- 70 cm (430-440 MHz, UHF): Jellemzően rövidtávú kapcsolatokra alkalmas, épületek és akadályok érzékenyen csillapítják a jelet.
Az ionoszféra szerepe a rádióhullámok terjedésében
A magasabb frekvenciájú HF hullámokat az ionoszféra visszaverheti, lehetővé téve ezzel a hosszú távú, „DX” kapcsolatokat. Az ionoszféra rétegei (D, E, F1 és F2) különböző napszakokban és naptevékenység idején változó módon befolyásolják a terjedést.
Naptevékenység hatása
A napfolttevékenység meghatározó szerepet játszik a HF frekvenciák terjedésében. A magasabb naptevékenység (sok napfolt) jobb DX lehetőségeket jelent a 10 m-es sávban, míg alacsony naptevékenység esetén inkább az alacsonyabb sávok (80 m, 40 m) válnak használhatóbbá.
Összegzés
A megfelelő sáv kiválasztása kulcsfontosságú az amatőrrádiós kapcsolatokhoz. Az időjárás, az ionoszféra állapota és a naptevékenység mind befolyásolják a rádióhullámok terjedését. A sikeres összeköttetésekhez érdemes figyelemmel kísérni a naptevékenységet, a terjedési előrejelzéseket, és tapasztalatot gyűjteni a különböző frekvenciákon.
MMDVM HotSpot Config Brandmeister and TGIF
MMDVM HotSpot DMR to YSF Config
digirig FT-8 digital interace
Hogyan konfiguráljuk az MMDVM HotSpotunkat Pi-Star alatt DMR módban?
QSL lap küldése a BREKO.HU oldalról
Van már saját QSL lapod? Szoktál küldeni a QSO-k után? Ha még nincs, de szeretnél, most egyszerűen megteheted a BREKO.HU segítségével! Nincs szükség tervezésre: egy modern, stílusos QSL lapot küldhetsz az ellenállomásnak mindössze egy gyors űrlap kitöltésével. Próbáld ki, és tedd még emlékezetesebbé a QSO-kat!
A QSL lap küldő, csak regisztrált és bejelentkezett felhasználók számára érhető el.
MMDVM HotSpot dedikált FIX IP címmel
MMDVM HotSpot dedikált FIX IP címmel, de hogyan?
Előző hírlevelemben elmondtam, hogyan lehet az MMDVM HotSpotot Wireless kapcsolat nélkül használni vezetékes módban. Most azt beszéljük át röviden, hogyan lehet pár lépésből a HotSpotnak dedikált FIX IP címet adni.
1.) lehetőség:
Ha a saját routerünkben rezerválunk egy IP címet a HotSpotnak. Ehhez ismernünk kell a HotSpot MAC címét, melyet a modem webes felületén találunk meg, ahol a Wi-Fi-t tudjuk konfigurálni.
Ezt a mac címet kell hozzárendelni, egy a routerünk által kezelt (DHCP) IP cím tartományába tartozó IP címhez, melyet innentől kezdve a HotSpot fog használni mindaddíg amíg:
– nem töröljük a rezerválást
– routert nem cserélünk
– raspberry pi-t nem cserélünk.
***ha vezetékesen használjuk a HotSpotot, akkor nem látjuk a felületen a vezetékes kártya adatait, ezek kiolvasását később taglalom.
Ez a beállítási menüpont eszközönként eltréthet, de a logikája mindig, minden eszközön ugyanaz. Fontos, hogy a router csak az általa kezelt DHCP tartományból tud IP címet rezerválni. Mit jelent ez? Ha a routerünk a 192.168.0.100 – 192.168.0.200 tartományból oszt címeket a bejelentkező eszközöknek, akkor a Hotspot is ebből a tartományból fog kapni egy „fix” címet, nem kérhetek neki pl. 192.168.0.10-es címet. Miért probléma ez? Tulajdonképpen nem probléma, csupán ha valaki egy picit adni szeretne a saját hálózatának a struktúrájára akkor az a szokás, hogy:
Router: 192.168.0.1
Fix IP címmel ellátott eszközök: 192.168.0.2 – 192.168.0.20 (pl.: nyomtatók, NAS, kamerák, szerverek, AP-k, hálózati esztközök, stb…)
Kliensek: 192.168.0.100-192.168.0.200
Így szépen struktúrálva van a hálózatunk.
2.) lehetőség
Inkább manuálisan adjunk a HotSpotnak egy dedikált címet, a DHCP tartományon kívülről, így minden eszköz a helyén maradhat az IP struktúrában, és a routerbe se kell belepiszkálnunk.
Hogyan tegyük ezt?
– töltsünk le a gépünkre (Windows esetén) egy PUTTY nevű kis alkalmazást, ez fog segíteni kapcsolódni a HotSpothoz. Aki esetleg Linuxot használ ott az SSH kliens adott. A letöltött PUTTY-ot nem kell telepíteni, 1db .exe file az egész Másoljuk bele egy mappába, más dolgunk nincs vele.
– derítsük ki, hogy jelenleg milyen IP címe van a HotSpotnak?! Ha nem tudjuk, akkor megnézzük a Hotspot kijelzőjét, ott lesz az IP címe.
– konnektáljunk a hotspothoz: nyissunk egy command ablakot, és navigáljunk abba a mappába, hova a PUTTY nevű alkalmazásunkat tettük, majd adjuk ki a következő parancsot:
putty -ssh pi-star@192.168.X.X (az IP cím helyére a Pi-Star IP címét ell írni)
A kapcsolódás alkalmával a felugró ablakban az „ACCEPT” gombra kell klikkelni, majd be kell írnunk a Pi-Star jelszavát, ami alapértelmezetten: raspberry
Ha sikeresen beléptünk, akkor le kell vennünk az írásvédelmet a pi-star rendszerkötetről, anélkül nem tudunk belenyúlni. Adjuk ki a következő parancsot:
sudo mount -o remount,rw /
Ezt követően beállítjuk azt az IP címet, amit szeretnénk, hogy a Pi-Star használjon.
Adjuk ki a következő parancsot:
sudo nano /etc/dhcpcd.conf
Majd módosítsuk a megnyíló file-t a minta szerint, adjuk hozzá a következő sorokat:
PL.:
interface wlan0 static ip_address=192.168.1.10/24 static routers=192.168.1.1 static domain_name_servers=8.8.8.8 8.8.4.4
Itt az IP cím, a korábbiakban taglaltak alapján, egy a DHCP tartományon kívüli IP cím legyen lehetőség szerint. CSAK az IP címeket alakítsuk a saját hálózatunkhoz, a többi paramétert hagyjuk úgy!
Ha a beállítás kész, mentsük el! CTRL + X, és a mentésre mondjuk IGEN-t.
Ha a beállításokkal végeztünk, állítsuk vissza a rendszer írásvédettségét:
sudo mount -o remount,ro /
Ezt követően indítsuk újra a HotSpotot!
sudo reboot
Ha mindent jól csináltunk, akkor a HotSpot indulása után már a beállított fix IP címmel fog a HotSpot dolgozni és innentől mindig ezen fogjuk elérni!
Mi a helyzet, ha vezetékes hálózaton van a HotSpot?
Az aktuális IP címét a kijelzőről leolvashatjuk. És ha nincs kijelző? Ha nincs kijelzőnk, akkor a fentebb írt megoldással derítsük ki (pl. routerből kiolvashatjuk), hogy mi az IP cím, majd ezt követően kapcsolódjuk a fenti módon a Pi-Starhoz.
A Pi-Starba belépve, mindent a fentebb leírtak alapjn kell elvégezni vezetékes hálózati kapcsolódás esetén is, egyetlen különség van, hogy a megadott konfigurációs file-ban nem a wlan0 interfészre kell hivatkozni hanem az eth0-ra. Hogy is néz ez ki?
interface eth0 static ip_address=192.168.1.10/24 static routers=192.168.1.1 static domain_name_servers=8.8.8.8 8.8.4.4
FIGYELEM!
Akár egyszerre is konfigurálható a WLAN és a LAN interfész, ez teljesen megengedett. Ebben ez esetben kettő IP beállítási blokk szerepel a konfigurációban:
interface wlan0 static ip_address=192.168.1.10/24 static routers=192.168.1.1 static domain_name_servers=8.8.8.8 8.8.4.4
interface eth0 static ip_address=192.168.1.20/24 static routers=192.168.1.1 static domain_name_servers=8.8.8.8 8.8.4.4
Ebben az esetben arra kell figyelni, hogy véletlenül se ugynazt az IP címet adjuk meg mindkét interfésznek, még akkor sem ha egyik használaton kívül van!
Fentebb leírtak alapján mindenki fix elérhetőségűvé tudja varázsolni a HotSpot-ját!
Sok sikert, csak ügyesen!
Ha kérdésed merülne fel, tedd fel a fórumban!
A módosításokat mindenki csak saját felelősségére vegezze!
HA7LCA
MMDVM HotSpot (Raspberry Pi Zero/Zero 2W) Wireless nélküli használata.
MMDVM HotSpot) Wireless nélkül
Az utóbbi időben sokszor belefutottam abba, hogy az általam használt MMDVM HotSpotok leszakadtak a Wi-Fi-ről, instabillá váltak, hangzásban bugyogtak és egyéb anomáliák történtek.
Elkezdtem keresni az okokat, különböző teszteket végeztem:
– rendeltem új Pi Zero-t
– rendeltem új modemet
– cseréltem AP-t
– Multi SSID-ket hoztam létre amit csak a HotSpot használt, MAC cím szűréssel, hogy véletlenül se tévedjen oda más.
– a HotSpotot 50cm-re tettem az AP-től. A jelszint -45db lett ami kiváló, de a probléma továbbra is fennállt.
– írtam egy kis monitoring Scriptet ami 30mp-ként megszólította a HotSpotokat, és ha nem válaszolt, akkor e-mailt küldött, ebből összeállt hogy a HotSpot mennyire stabil vagy nem. Volt olyan nap, amikor 100 levelet is kaptam, hogy csomagvesztés törétnt a hálózati teszteléskor. (Megj.: semmilyen más eszköz nem szakadozott le, mondjuk a többség 5GHz-et használ)
– igaz, ez egy sűrűn lakott terület és sok a Wi-Fi sugárzó, 1-1 csatornán akár többen is csücsülnek, de 50cm-ről talán illenék stabilnak lenni.
– a HotSpotok Wireless érzékenysge kb. a 0-hoz konvergál. Wi-Fi6-os eszközről, 2,4GHz-en, 1 db szobaajtón keresztül a jelszint -80db-re esett le.
Na ekkor mondtam, hogy ebből elég, és oldjuk meg vezetékesen ezeket az itthoni HotSpotokat. Gondoltam veszek micioUSB LAN kártyát, bedugom és ennyi. De mielőtt beleugrottam volna, kicsit utánaolvastam. A megoldás végül valóban ennyi, de nem mindegy milyen microUSB kártyát használsz, mert a Raspberry Pi Zero nem támogat mindent, és ha nem vagy penge a Linux driver teleptésben akkor eléggé mellényúlhatsz.
Akkor milyen kártya is a jó és stabil? Több is van, de én ezt javaslom, mert ez a tuti: Realtek RTL8152/RTL8153 chipsettel szerelt kártyák.
Egy ilyen kártya kb. 2.500,- Ft, a Pi Zero azonnal felismeri (újraindítás után – Plug and Play) és már megy is a HotSpotod vezetékes hálózatról stabilan.
Én a Gembird NIC-MU2-01 kártáyit használom.
Tökéletesen működnek, nem igényltek konfigurációt, a HotSpot stablilitása 100% lett. Kommunikáció alatt a BER (csomagvesztés) 0,1% volt általában. Akivel beszélgettem, bugyogást vagy egyéb rádiós anomáliát nem tapasztalt irányomból.
Azóta mindegyik HotSpotom itthon vezetékesen van csatlakoztatva és stabilan működnek. Javaslat: a vezetékes átállás után a Wi-Fi konfigurációt töröld a Pi Zero-ról, és kapcsold ki az Auto AP módot! Ha Wi-Fi is meg vezetékes kapcsolat is van, az tapasztalatom szerint csak ront a helyzeten. Ha fix IP címet szeretnél adni a Pi-nek az is megoldható, de ahhoz ici-picit ismerni kell a Linuxot. 🙂
[PROBLEM SOLVED]
