CQ, CQ általános hívás….
Rádióamatőr vizsga teszt feladatsor a BREKO.HU oldalon.
60 perc, 70 kérdés véletlenszerűen generálva, feleletválasztós formában. A válaszok sorrendje is véletlenszerű. A sikeres teszthez 80% helyes válasz szükséges. Tedd próbára magad! A teszt kitöltéséhez be kell jelentkezned. Ha nem vagy regisztrált tag, akkor regisztrálj az oldalra!
Készülj az éles NMHH által szervezett Rádióamatőr vizsgára a BREKO.HU folyamatosan bővülő teszt feladatsorával!
Sok sikert a teszthez!
HA7LCA
A Napkitörések és Egyéb Légköri Jelenségek Hatása a Rádióforgalmazásra és Hullámterjedésre
A rádióamatőrök és más rádiófrekvenciákat használó rendszerek számára a Napkitörések és különféle légköri jelenségek jelentős hatással lehetnek a hullámterjedésre. Ezek a jelenségek az ionoszférában és a földi légkörben olyan változásokat okoznak, amelyek befolyásolhatják, hogy a rádiójelek milyen messzire és milyen minőségben terjednek.
A napkitörés (más néven flar) a Nap felszínéről származó intenzív robbanás, amely hatalmas mennyiségű energiát szabadít fel, beleértve az elektromágneses sugárzást. A napkitörések elsősorban a magasabb frekvenciájú rádióhullámok terjedését befolyásolják, amelyek az ionoszférán keresztül verődnek vissza a Föld felszínére.
Amikor egy napkitörés eléri a Földet, az ionoszférában jelentős zavart okoz, ami következtében az alábbi hatások léphetnek fel:
A napkitöréseket gyakran követik mágneses viharok, amelyek a Föld mágneses mezőjében okoznak zavarokat. Ezek a viharok a napkitörés után néhány órával, vagy akár nappal később is bekövetkezhetnek. A mágneses viharok hatásai:
A rádiójelek terjedése szorosan összefügg az ionoszféra állapotával. Az ionoszférában lévő elektronok visszaverik a rádióhullámokat, ezáltal lehetővé teszik, hogy a jelek messzebbre jussanak, mint amennyit a Föld felszínén való terjedéssel elérnének.
Az ionoszféra állapota azonban folyamatosan változik a Nap aktivitása és más légköri jelenségek hatására. Például:
A Nap aktivitása ciklusokban zajlik, amelyek körülbelül 11 évenként csúcsosodnak ki. Az aktívabb napciklusok idején gyakoribbak a napkitörések és mágneses viharok. A jelenlegi napciklus a 25. ciklus, amelynek aktivitása várhatóan 2025 körül éri el a maximumot.
Ezek a ciklusok nagymértékben befolyásolják a rádióamatőr forgalmazást, különösen a rövidhullámú sávokban. Aktív napciklusok idején nagyobb az esélye annak, hogy napkitöréseket tapasztalunk, amelyek jelentősen megváltoztathatják a rádióhullámok terjedését.
A napkitörések, mágneses viharok és egyéb légköri jelenségek jelentős hatást gyakorolnak a rádióforgalmazásra és a rádióhullámok terjedésére. Ezek a jelenségek gyakran megzavarhatják a kommunikációt, de bizonyos esetekben kedvező terjedési feltételeket is teremthetnek. A rádióamatőrök számára a naptevékenység figyelése elengedhetetlen ahhoz, hogy felkészüljenek ezekre a változásokra, és kiaknázzák a lehetőségeket.
Kapcsolat az ISS Nemzetközi Űrállomás és a rádióamatőrök között
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) nemcsak a világ legnagyobb tudományos projektje, hanem egy izgalmas lehetőség a rádióamatőrök számára is. Az ISS fedélzetén található rádióamatőr állomás révén számos lehetőséget kínál a rádióamatőr közösségnek, hogy kapcsolatot létesítsenek az űrrel, hallgassák az űrállomás forgalmát, sőt akár válaszoljanak is az amatőr rádiós hívásokra.
Az ISS fedélzetén több rádióamatőr frekvenciát is használnak, amelyek lehetővé teszik a Földön tartózkodó rádióamatőrök számára, hogy hallgassák és néha kommunikáljanak az űrállomás legénységével. Az amatőr rádiók használata az űrállomáson az ARISS (Amateur Radio on the International Space Station) program keretében történik, amely lehetőséget ad arra, hogy iskolások és rádióamatőrök beszéljenek az űrhajósokkal.
Az ISS rádióamatőr állomása az alábbi frekvenciákon érhető el:
Amikor az űrállomás átrepül egy adott terület felett, a rádióamatőrök tiszta égi kilátással próbálkozhatnak a kommunikációval. Az ISS általában 5-10 percig érhető el egy adott helyen, mivel nagy sebességgel kering a Föld körül.
A rádióamatőröknek van lehetőségük hallgatni az ISS kommunikációját egy megfelelő VHF vagy UHF rádióvevővel. Egy egyszerű 2 méteres vagy 70 centis sávra alkalmas rádióvevő készülék és egy jó antennarendszer elegendő lehet ahhoz, hogy meghallgasd az űrállomás forgalmát.
Emellett vannak olyan alkalmazások és weboldalak, mint a Heavens Above, amelyek segítségével nyomon követheted az ISS átrepülését a te földrajzi területed felett, így pontosan tudhatod, mikor érdemes bekapcsolni a rádiódat.
A kapcsolatfelvétel az ISS-sel különleges élmény lehet minden rádióamatőr számára. Az ARISS program rendszeresen szervez olyan eseményeket, amikor iskolák és rádióamatőrök hívhatják az űrállomást. Ehhez azonban szükséges, hogy az űrhajósok éppen a fedélzeten tartózkodjanak, és engedélyt kapjanak a rádióforgalmazásra.
Ahhoz, hogy kapcsolatba léphess az ISS-sel, szükséged lesz egy olyan rádióra, amely képes működni a fent említett frekvenciákon, valamint egy megfelelő irányított antennára. Fontos, hogy a rádióállomásodnak tiszta rálátása legyen az égre, mivel az ISS nagy sebességgel mozog, így a pontos követés elengedhetetlen.
Az ISS rádióamatőr állomásán keresztül nemcsak beszédkapcsolatokat létesíthetsz, hanem adatokat is küldhetsz és fogadhatsz. Az APRS (Automatic Packet Reporting System) és SSTV (Slow Scan Television) is gyakran használtak az űrállomáson. Az APRS lehetővé teszi a földi állomásoknak, hogy rövid adatokat küldjenek, mint például helymeghatározási információkat, míg az SSTV képeket küld és fogad lassú szkennelési technikával.
Az ISS gyakran sugároz SSTV képeket, amelyeket speciális dekódoló szoftverrel lehet fogadni és megjeleníteni.
Az ISS és a rádióamatőrök közötti kapcsolat egy különleges lehetőség arra, hogy a rádiósok kapcsolatba lépjenek az űrrel. Legyen szó egyszerű hallgatásról, vagy egy tényleges beszélgetésről egy űrhajóssal, ez mindenképp emlékezetes élményt nyújt. Ha érdekel a rádióamatőr világ és az ISS közötti kapcsolat, mindenképp érdemes megpróbálni, hiszen nem mindennapi élmény, hogy egy rádióadó segítségével kapcsolatba lépj az űrállomással!
Tapasztalatok, a forgalomban lévő HotSpotok közül egy típussal, aminek jellegzetessége az eddigiekkel ellentétben, hogy duplex kommunikációt kínál Pi Zero alapon, és nincs külső antennája.
A modem nagyon ígéretesnek hangzik, meg is érkezett aránylag hamar. Gondoltam gyorsan össze is rakom, és használom. Az összerakáskor amivel lesőként szembesültem, hogy az OLED kijelző lábait meghagyták, én pedig szeretek olyan Pi lapot használni amin már rajta van a tüskesor. Így nekem „heggeszteni” kellett, hogy a tüskék ne érjenek össze. Aki olyan lapot használ, amibe maga forrasztja bele a tüskéket ott ez a probléma nem fog fennállni.
Ezt követően az összerakást illetően már más akadályozó tényező nem volt, szépen összeállt a dolog. Én a WPSD-t szeretem használni, mert nem csak a Brandmeister hálózatot támogatja, hanem más hálózatokhoz való csatlakozásra is jó, pl. TGIF, stb. Sőt időben tudok egyszerre több hálózathoz kapcsolódni a segítségével.
A felprogramozáskor is minden rendben volt, szépen be lehetett mindent a szokásos módon állítani, bejelölni, hogy Duplex modemről van szó, és egyéb paramétereket is probléma nélkül elfogadott. Figyeltem arra is, hogy jól elkülönítsem a felmenő és a lejövő frekvenciákat. 430.150Mhz és 439.850MHz lett a beállítás. A konfigurálst követően, írta, hogy a BrandMesiter hálózatára felcsatlakozott, és a Brandmeister Dashbordon is ott volt a HotSpot bejelentkezve, a Slotjai éltek, be lehetett állítnai rajtuk az esetleges statikus TG-ket, minden úgy működött, ahogy az a nagy könyvben meg van írva, és nem kellett hozzá közel 20.000,- Ft-ért egy Raspberry Pi 3B+.
A következő lépés a ráidó(k) felprogramozása, hogy használják a HotSpotot. No itt jöttek igazán az érdekességek. Több rádióm van, általávban azt használom amelyikhez aznap éppen kedvem van. Felprogramoztam a HotSpotra mindegyiket, és jöhetett a teszt.
A duplex modemet rátettem egy Raspberry Pi 3B+ lapra is, ott is ugyanezek voltak a tapasztalataim.
3 különböző típusú, értékű- és tudású rádióval, Pi Zero és Pi 3B+ alapon próbáltam ki ezt a modemet, de egyszer sem sikerült teljességgel működésre bírni. A rádiós varázsládikómban, volt még egy klasszikus simplex modem, azt tettem rá a Raspberry Pi Zero-ra, és láss csodát azonnal működött vele mindegyik rádió hiba nélkül.
A magam részéről nem javslom senkinek ezt a modemet. Persze ha valaki kísérletező kedvű akkor próbálkozhat vele, én bedobtam a ládába… majd lebomlik 🙂
Persze az is lehet, hogy én fogtam ki egy szerencsétlen példányt, és a többi úgy működik ahogy kell, de mégegy darabot ennek igazolása végett nem fogok vásárolni. MEgerősítést nyert bennem, hogy a legstabilabb az MMDVM Simplex HotSpot (egy szarvú), abban egyik rádióm tekintetében sem ért még csalódás. sem itthon, sem utazás során mobilneten keresztül, Power Bankról üzemeltetve, sem sehogy máshogy.
